Palántázás

Mikor kezdhetek el palántázni?

Talán ez a legnehezebb kérdés, amit egy kertésznek feltehet az ember, ugyanis senki sem fogja dátumra pontosan megmondani neked, hogy mikor is kezdhetsz neki eme folyamatnak. Én sem tudom igazán, hogy mikor kellene palántáznom, csak annyit oszthatok meg veletek, hogy én hogyan csinálom, ezért is szeretném felhozni a figyelmeteket, hogy amit ide leírok az nem szentírás és lehet  az akár téves is. Majd év végén beszámolok róla, hogyan sült el ez az egész konyhakertesdi. 

Magyar kertészeti csatornákon mindenki azzal tölti meg az internetet, hogy még Márciusban sem késő palántázni, mert amúgy is csak Fagyosszentek után lehet kiülteni őket. Nekem nem is lett volna ezzel semmi bajom, lényegében részben igaz ez a dolog, viszont, ha én így cselekszem, lehet idén nem eszek paradicsomot. Itt ahol én lakom sajnos már szeptemberben nagy a különbség az éjjeli és a nappalli hőmérséklet között, így amikor teljes gázzal érhetnének be a paradicsomok, le áll minden a sokktól. Nos nekem ez a Márciusi  palántázás nem váll be. 

Miért is várja ki mindenki a Fagyosszenteket? 

Egy népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.

Természetesen mint én sem, úgy a régi öregek sem pont ennek a mesének döltek be, csupán arról volt szó, hogy Május eléggé szeszélyes hónap, amikor akár jégeső is eshet, vagy éppenséggel az északa során olyannyira lecsökken a hömérséklet, hogy ezt a nyáron termő növényeket veszélyezteti. Sokszor megfagynak a növények, majd elpusztulnak és pótólni kell őket. Ezért van az, hogy sokan csak az ünnep után ültetik ki a paradicsom és paprika palántákat, hogy ne keljen fölöslegesen dolgozniuk. 

Úgy tartja a mondás, hogy az ünnep napján, ha derüs az idő, akkor bő termés várható, ha viszont rossz idő van, akkor szegényes lesz a termés. Ezt majd szeretném megfigyelni, hogy mennyire igaz. Természetesen remélem, hogy jó idő lesz és bő termés. 

Na de visszatérve a lényegre, ha visszaszámítunk kb 80 napot, ami a paprika palántának szükséges ahoz, hogy elérje azt a fázist, amikor már ki lehet ültetni (ez fajtától függ), az azt jelentené, hogy már Március közepén palántázhatok, kiültetni pedig csak Május tizenötödike körül menne. Nekem ez passz, mert akkor paprikát sem ehetnék. 

Nem az a gond, hogy ezek az elméletek helytelenek, pontosabban arról van szó, hogy helytől függőek. Egy német kertészeti csatornán egy nagyon kedves hölgy ugyan ezt mondta, hogy a palántázásnál nincs olyan, hogy helyes vagy helytelen, csak olyan van, hogy itt müködik, máshol nem. Az ő meglátása szerint a legjobb, ha utána keresünk, hogy ott ahol kertészkedni akarunk, mikor van az évben az utolsó fagy. Ez az én esetemben Aprilis tizedike és huszadika közé esik, ami azt jelenti, hogy már Április elején is kiültethetem a palántáimat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy másjusba kizárt, hogy jégesső huljon, ezért is tanácsolta azt, hogy inkább fektessen be az ember egy kis pénzt fólia alagutakba és folyamatosan nézze az időjárás jelentéseket. Szóval ha Április vége felé már kiültethetem a palántákat, akkor három honapot visszafelé számítva azt eredményezi, hogy már Január végén vagy Február elején elkezdhetek palántázni. Mivel idén rengeteget befektettem már a magaságyásaimban, szeretném maximálisan kihasználni őket, ezért én ezt a módszert választottam és természetesen már be is szereztem a folia alagutat is, hogy biztosítsam az idei bő termést.

Mit palántázok Januárban?

Mivel már előre elterveztem, hogy melyik ágyásba mi fog kerülni a tavasz során, azokkal a növényekkel kezdek, amiket elsőként fogok kiültetni. Ilyen például a spenót, fejes saláta, zöldborsó, karfiol, karalábé és cékla. Ezeket a növényeket követik a Paradicsomok és paprikák, hogy kellően kitudjanak fejlődni a kiültetésig.

Palántázni nyáron is szoktak és én is fogok, olyan zöldségeket, amiket késő nyáron fogok kiültetni és télig majd leteremnek, ilyen például a téli póréhagyma, a kinai káposzta és a téli káposzta, valamint az ősz elején felszabadult földrészeket fejes saláta és spenót palántákkal fogom beültetni, így remélhetőleg tél kezdetéig lesz mindig valami friss zöldség a kertben. 

Hogyan palántázunk?

Nos, ha már eldöntöttük, hogy mit akarunk palántázni, talán akkor azt is ideje eldönteni, hogy miben tesszük ezt. Első sorban döntenünk kell, hogy saját magunk készítünk-e palánta földet, vagy megvesszük azt a kertész boltban. Sajnos, amikor neki akartam kezdeni palántázni, még mindig zárva volt a kertész bolt, valamint a nagyobb árúházak még nem kezdték el kitenni a kertész szezon termékeiket, tiszta véletlenül találtam rá egy elhagyott raklapon pán zsák palánta földre, így gyorsan hármat vettem belőle. Tudom, hogy nem jó ezen spórolni, nem állt szándékomban, de más választásom sajnos nem lévén, egy eléggé olcsó földet vettem, aminek azonban meglepően jó a minősége. Nagyon nedves föld, talán emiatt is keltek ki a paradicsomjaim hét nap után.

Aki saját maga szeretné elkészíteni a palánta földet, annak sem lesz nehéz dolga. Emlékszem, nagymamám a kertből hozott mindig földet régi lábosokba, amiket már kifejezetten csak palántázni használt. Régi parasztos kályhán fözött mindig, ennek a szélére rakta a lábosokat, akkor még fogalmam sem volt, hogy miért teszi ezt. Most jöttem rá, hogy ennek fontos szerepe volt, ugyanis így szterilizálta a földet, hogy megvédje a palántákat a külön féle károkozoktól, gombáktól.

A föld minőségétől függ, hogy mihez kezdjél vele. Ha a földed, amit palántáknak akarsz előkészíteni nagyon durva, esetleg még le nem bomlott kompossztal vegyes, akkor jó lenne valamivel leszitálni, így egy nagyon finom földet kapunk, amiben könnyen kikelnek a magvaink.

Mibe fogunk palántázni?

Ha már megvan a föld, akkor ideje eldönteni, hogy mibe fogunk palántázni. Erre nagyon sok lehetőség van, nagymamám például a már említett rosz lábosokba szokott palántázni. Felsorolhatok pár lehetőséget, majd elmondom, hogy én mit választottam és miért.

Yoghurtos pohár, Konzerves doboz, tőzeg pogácsa, tőzeg poharak, tojás csomagoló doboz, Wcpapír guriga, palántázásra alkalmas fa ládikák, papír poharak, akármilyen plasztik doboz vagy pohár a ház körül.

Számomra egyszerű volt a választás, tőzeg poharak, wcpapír gurigák, tojás doboz és papír poharak. Jó megoldás az összes másik, viszont az általam választottak közül egyetlen egyett kellett megvennem, azok a tözeg poharak voltak, a többit gondosan gyüjtögettem ithon.

Miért jó megoldás mind a négy lehetőség? Számomra az volt a vonzó bennük, hogy mindenestől el lehet ültetni őket, mert majd azok lebomlanak a földben és így a palánták gyökerei sem sérülnek a kiültetéskor, ami nagyon fontos, mert így a növények gyors növésbe kezdenek. 

Ha már megvan, hogy mibe, mit és a föld is készen van, akkor már nekiláthatunk a palántázásnak. Első lépésként, feltöltsük földdel a palánta dobozt kb háromnegyedig. Attól föggően, hogy miből mennyire van szükséged, illetve, hogy mibe ülteted, elszorjuk a magokt a földrétegre, majd alaposan megöntözzük. Legvégül kicsit megszórjuk még palánta földdel, nem kell sok, hogy könnyen kitudjanak bújni. Tudom, hogy nagy a kisértés, hogy alaposan megnyomkodjuk a felső földréteget, de ne tegyétek, azzal ugyanis csak megnehezítjük a palánta kikelését.

Naponta kétszer vagy háromszor öntözni kell őket egy permetező segítségével, s vigyázva arra, hogy a föld mindig nedves legyen. 

Remélem hasznodra lesz ez a bejegyzésem is, és sok szép egészséges palántád lessz. 

Zsófi voltam,